K8EM-W Vandálbiztos Fémházas Kártyaolvasó és Kódzár

A K8EM-W egy vandálbiztos fémházas, önálló működésű kártyaolvasó és kódzár, amely a 125 kHz-es EM kártyákon kívül PIN kódokat is kezel. Önálló működésű beléptető eszköz lévén rendelkezik zárvezérléssel, mely relén keresztül, száraz kontakttal történik. Wiegand bemenetén keresztül segédolvasót is képes kezelni (konfigurálható Wiegand formátummal), de a megfelelő üzemmódba átváltva önmaga is tud segédolvasóként működni. Állítható Wiegand formátuma mellett a LED és csipogó visszajelzés is szabadon ki- és bekapcsolható.

Az eszköz voltaképpen a méltán népszerű SK-8EM-W(V1) ideiglenes helyettesítője, amíg az készlethiányban van. Az SK-8-cal kinézetben és nagyrészt funkciókban egyaránt megegyezik. A leglényegesebb különbségek az SK-8EM-W(V1)-hez képest, hogy a K8EM-W:

    • nem rendelkezik Anti-Passback funkcióval,

    • nem rendelkezik többkártyás nyitással,

    • nem rendelkezik tamper kapcsolóval,

    • nem kikapcsolható a billentyűzet háttérvilágítása,

    • nem kezel nyitásérzékelőt és riasztót,

rendelkezik adatmásolási funkcióval (felhasználók átmásolása másik eszközre).

Önálló működésű olvasók olyan beléptető eszközök, melyek önmagukban képesek kártyák olvasására, vagy egyéb azonosítási formákra, és emellett képesek a zárvezérlésre is, így használatukhoz sem külön olvasó, sem külön vezérlő nem szükséges. A zárvezérlés az esetek többségében relén keresztül történik, ezen belül pedig általában úgynevezett száraz kontakttal, de akad olyan eszköz is, ami nedves kontaktusos, vagy állítható a két mód között.

Relé konstrukció

A relé konstrukciója három lábat tartalmaz: egy alapesetben nyitottat, egy alapesetben zártat, és egy közöset. A relében alapállapotban a közös és az alapesetben zárt láb között van rövidzár. Amikor azonban a relé kapcsol, vagyis a beléptető nyit, a rövidzár a nyitás idejére átkerül a közös és az alapesetben nyitott láb közé.

Száraz kontra nedves kontaktus

    • Száraz kontaktus (vagy külső megtáplálás): A zárnak nem az eszköz ad feszültséget, hanem egy külső táp (ami viszont lehet azonos az eszközt megtáplálóval). A relé ilyenkor csak az áramkört biztosítja. Annak érdekében, hogy ez az áramkör mindenképp meglegyen, figyelni kell a megfelelő bekötésre, valamint a relé terhelhetőségét is figyelembe kell venni.

    • Nedves kontaktus: az eszköz maga adja a feszültséget is a zárnak, így a bekötés is egyszerűbb, a zárnak semmilyen közvetlen összeköttetésben nem kell lennie különálló tápegységgel, csupán a relé megfelelő két lába közé kell bekötni. A relé terhelhetősége természetesen ekkor is fontos.

Egyéb perifériák

A záron kívül a másik olyan külső eszköz, ami minden önálló működésű olvasóra köthető, a nyitógomb, mely garantálja, hogy ha nem megoldható az eszközzel a belépés kétirányú vezérlése, vagy csak nem kívánjuk két irányban vezérelni, akkor is zártól függetlenül nyitható legyen az ajtó mindkét oldalról. Egyéb előforduló perifériák a segédolvasó, nyitásérzékelő, csengő, vagy riasztó. Ezek beléptetőnként eltérően vagy beköthetők, vagy nem, és ahol igen, ott tovább színesítik az adott eszköz funkcionalitását, de természetesen használatuk sose kötelező (a nyitógombé sem az).

Tamper kapcsoló

A fentieken túl sok önálló beléptető (de nem az összes) rendelkezik akár mechanikus, akár optikai tamperkapcsolóval. Ez a kapcsoló azt a célt szolgálja, hogy ha az eszközt leszerelik a falról, akkor riasztást indítson vagy belső csipogóján, vagy külső riasztón keresztül. Ez azért lehet hasznos, mert az önálló beléptetők sajátossága az a biztonsági kockázat, hogy amennyiben valaki ért hozzá, és az eszközt leszereli, majd a megfelelő vezetékeket összeérinti, úgy érvényes kártya vagy nyitókód nélkül is tud nyitást generálni. A tamper kapcsoló védelmet nyújthat az ilyen illetéktelen behatolások ellen.

Konklúzió

Összegzésképpen, az önálló működésű olvasók ideális választást jelentenek a beléptetési rendszerek egyszerű és hatékony megvalósításához. Rugalmasságuk és könnyű telepíthetőségük révén széleskörű alkalmazási lehetőségeket kínálnak, miközben biztosítják a szükséges biztonsági funkciókat. A különféle perifériák esetleges integrálási lehetősége továbbá biztosítja, hogy a rendszer maximálisan igazodjon a felhasználói igényekhez. Mindent összevetve, az önálló működésű olvasók praktikus és megbízható megoldást kínálnak számtalan beléptetési kihívásra.